The Music of Nations - Spanish-Argentinian evening

Director:

Vilmos Oláh violin
Péter Szabó cello
István Lajkó piano

A Sinfonietta Pannonica Ensemble koncertsorozata egy-egy nemzet népszerű kamaramuzsikájából, a romantika és a XX. század kamarazenéjének emblematikus alkotásaiból ad válogatást.  A sorozat második estjén spanyol és argentin szerzők, Albéniz, De Falla, Sarasate, Granados és Piazzolla műveit hallhatjuk Szabó Péter csellóművész, Oláh Vilmos hegedűművész és Lajkó István zongoraművész tolmácsolásában. 

Műsor:
I. Albéniz: Iberia - I. kötet- zongorára
M. De Falla: Suite Populaire Espagnol - gordonkára és zongorára
P. Sarasate: Bevezetés és Tarantella- hegedűre és zongorára
A. Piazzolla: Grand Tango - gordonkára és zongorára
E. Granados: C-dúr Zongorás Trió Op.50

Tovább a sorozat többi koncertjére>>

A fellépő művészekről

Szabó Péter gordonkaművész

A világhírű magyar gordonkaművészek egyike, 1963-ban született Marosvásárhelyen, muzsikus családban. Édesapja Szabó Csaba, zeneszerző. Felsőfokú zenei tanulmányait a kolozsvári Zeneakadémián végezte, ahol 1985-ben kitüntetéssel diplomázott. Ezt követően a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult Mező László, Rados Ferenc és Kurtág György diákjaként. Számos zenei verseny - a Román Nemzeti Verseny, a Markneukircheni Nemzetközi Verseny - díjazottja, és Genfben a Zenetudósok Nemzetközi Szövetségének kitüntetését is elnyerte. 13 éves korában adta elő első szóló koncertjét, majd 1989-93 között az Országos Filharmónia szólistája volt, azóta is rendszeresen ad szóló koncerteket. Több zenekar szólócsellistája volt: Camerata Salzburg, World Orchestra for Peace - amelyet Solti György alapított, jelenleg a Budapesti Fesztiválzenekar szólócsellistája. 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.

Oláh Vilmos hegedűművész

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának koncertmestere. 
Olyan híres művészek kurzusain vett részt, mint Isaac Stern, Ruggiero Ricci, Dénes László, Zsigmondy Dénes, Varga Tibor és Fenyves Loránd. Együtt játszott Yo-Yo Maval, Jurij Bashmettel, Gill Shahammal; a híres karmesterek közül Jeffrey Tattel, Ligeti Andrással, Hollerung Gáborral, Vásáry Tamással, Jurij Szimonovval, Yoshikazu Fukumuraval, Uri Mayerral és Adrien Shunshinenal. Számos nemzetközi verseny győztese, helyezettje. Az Eric Funk amerikai zeneszerzővel végzett közös munkájukat megörökítő The Violin Alone című dokumentumfilm, amely egy kortárs zenedarab születéséről és virtuóz előadásáról szól, 2018-ban 6 Emmy-díjat nyert.
Kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként idén átvehette a Liszt Ferenc-díjat is.

Lajkó István zongoraművész

2007-ben szerzett kitüntetéses diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora szakán, tanárai Falvai Sándor és Szokolay Balázs voltak. Számos hazai és nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő helyezést. A Budapesti Fesztiválzenekar kamarazenei sorozatának rendszeres fellépője. 2010-ben Junior Príma Díjjal tüntették ki Magyar Zeneművészet kategóriában. 2014-ben ősbemutatóként adta elő Liszt Faust-szimfóniáját Carl Tausig szólózongora-átiratában, lemezre is játszotta, s ez a felvétel kapta 2018-ban a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemez-Nagydíjat. Nemrég Torsten Herrmann zongorára és zenekarra írott Levitron című zongoraversenyét mutatta be Németországban. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, valamint a kölni Zene- és Táncművészeti Főiskola zongora főtárgy-tanára.

JEGYINFORMÁCIÓK
Jegyek kaphatók az Uránia jegypénztárában és honlapján.
Jegyár: 2000 Ft
Diák/nyugdíjas/pedagógus kedvezmény: 1500 Ft (csak a helyszínen kapható)

A koncert támogatója:
Nemzeti Kulturális Alap

A koncertsorozat médiatámogatói a BARTÓK RÁDIÓ és a FIDELIO

      

A szerzőkről

Isaac Albéniz (1860-1909) katalán nemzetiségű spanyol zeneszerző, zongoraművész. Igazi csodagyerek volt: első zongorahangversenyét négyéves korában adta, hatéves korában már a párizsi Conservatoire hallgatója volt, majd a madridi konzervatóriumban tanult tovább. 1878-ban példaképénél, Liszt Ferencnél tanult Budapesten. Az immár rendkívül sikeres zongorista folytatta koncertkörútjait Európában és Amerikában, ahol főleg Schubert, Chopin és Liszt műveit játszotta, de egyre többször előadta a saját darabjait is. 1883-ban letelepedett és elnyerte a spanyol udvari zongoraművész címet. Felipe Pedrell spanyol zeneszerző hatására egyre inkább érdekelni kezdte a spanyolországi népzene. Az első nagyszabású ilyen műve az 1886-ban komponált Suite española (Spanyol szvit) volt, amelynek nyolc tétele spanyol városokról és tartományokról szól. 1894-ben Párizsban a Schola Cantorum tanára lett, és megismerkedett többek között Debussyvel, aki szintén komoly hatást gyakorolt művészetére. Ekkoriban írta Cantos de Espagña (Spanyolországi dalok) című nevezetes zongoradarabját. 1905 és 1909 között készült az Ibéria szvit négy sorozata, amely legmaradandóbb alkotása.

Manuel de Falla (1876-1946) spanyolországi roma származású zeneszerző és zongoraművész, a 20. századi spanyol zene korszakos mestere. „Jelentősége a modern spanyol zene fejlődése szempontjából körülbelül hasonló, mint nálunk Bartóké és Kodályé együttesen. Legapróbb műveit is éveken át javítgatta, csiszolta, olykor még a bemutató után is változtatott rajtuk. Műveinek ez a lekerekített befejezettsége okozza, hogy viszonylag kevés műve ellenére a 20. század egyik legismertebb mestere” – írta munkásságáról Szőllősy András zeneszerző.

Pablo de Sarasate (1844-1908) hegedűművész és zeneszerző. Már tízéves korában a királyi udvarban játszott, II. Izabella királynő kedvenc hegedűse volt. Párizsban 1860-ban mutatkozott be hegedűművészként, majd a következő évben már Londonban debütált. Karrierje elején rövidebb bravúrdarabokat – gyakran népszerű operák témájára – szerzett és játszott (például a híres Carmen-fantáziát). Szerzeményeiben nem nehéz felismerni a spanyolos dallamokat és ritmusokat. A spanyol zene ebben az időben jött divatba Európában, a nem spanyol zeneszerzők is számos darabot írtak ebben a stílusban. Sarasate azért írta zongora- vagy zenekari kíséretes, spanyolos hangulatú darabjait, hogy be tudja mutatni fölényes hegedűtudását, virtuóz technikáját.

Ástor Piazzolla (1921-1992) argentin zeneszerző, harmonikás, zenekarvezető. Életművével a tangót és a bandoneónt a komolyzene részévé tette. Gidon Kremer hegedűművész Piazzollát népszerűsítő tevékenysége nagyban hozzájárult ehhez. Zenéjére legnagyobb hatással a tangó, a dzsessz és Johann Sebastian Bach volt. Mind összhangzattanilag, mind formailag rengeteg hasonlóság fedezhető fel Bach  és Piazzolla zenéje között. Több mint ezer zenedarabja maradt fenn, amelyeket a nagy koncerttermektől a kis klubokig világszerte előadnak.

Enrique Granados (1867-1916) - zeneszerző, zongoraművész, Felipe Pedrell, Isaac Albéniz és Manuel de Falla mellett az új spanyol zene jelentős képviselője. Zenei tevékenységén túl kiváló festő is volt. Granados a zenei nacionalizmus képviselője, stílusa a spanyol folklorisztikus alapból indult, zenéjére a spanyol népies-romantikus dallamok alkalmazása jellemző. Szerzeményei között vannak zongoradarabok, kamarazenei művek, dalok, zarzuelák és szimfonikus költemény is. Művei egy részét átdolgozták klasszikus gitárra is. Maga Granados is hatással volt spanyol-katalán szerzőkre, például Manuel de Fallára és Pablo Casalsra. A koncerten elhangzó zongorás triót 1894-ben komponálta. A mű neoromantikus stílusa a szerző virtuóz zongoraművészetét is illusztrálja.