Mozart zenéje mozivásznon

+ Werkfilm a forgatást mutatja be
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=X5GgK1a4Fek&list=PLDymsjhzhnHAYkpPb6lQ6y3c-LZ36KHwp&index=4

Mozartnak meg kellett küzdenie azzal a problémával, hogy egyszerre volt hétköznapi ember és rendkívül érzékeny zenész. Nehéz volt elfogadnia önmagát? Megrémült, amikor rájött rendkívüli tehetségére? Önmaga elfogadásában segítette-e a humora? Ezekre a kérdésekre adott válaszok keresése során számos olyan motívumot fedezhetünk fel, amelyek bármely generáció és bármely kor számára szimbolikusak és jelentőségteljesek lehetnek. A Find me! - amely sok tekintetben az első filmemre, az Lost in dimensions szerves folytatása, az önazonosság keresését mutatja be. A főszereplő és az árnyéka két független entitás (két táncos!), de meg kell tanulniuk együtt dolgozni, egymásra találni és elfogadni egymást.

+ Werkfilm a forgatást mutatja be
Trailer:https://www.youtube.com/watch?v=7BXHcv6_ppc&list=PLDymsjhzhnHAYkpPb6lQ6y3c-LZ36KHwp&index=5

A "Qarrtsiluni" egy narratív elemeket tartalmazó zenei videó, amely az egyéni anekdotákat, élményeket és az élet fontos találkozásait meseszerű történetbe illeszti. A szerelmesek, Gretchen és Liv történetének kidolgozásához és kivitelezéséhez Mozart zenéje lényeges inspiráció volt számomra, amelyben egy különös, játékos önálló világot találtam. A zenei inspirációra támaszkodva arra törekedtünk, hogy a vágyakozás és a szerelem időnként nyugtalanító erejét filmszerűen, a teljes magyarázat keresése nélkül dolgozzuk fel.

A Mozart in Nairobi projekt a Nairobiban / Kenyában fogva tartott anyák és hátrahagyott gyermekeik történetét meséli el egy esszéfilmben. Ennek során a „Fészek” Alapítvány keretein belül különböző emberek és kultúrák között több szinten zajlik párbeszéd, a film alapeleme pedig W. A. Mozart Esz-dúr szonátája (KV 282), amely mentén az elbeszélés zajlik. Carla Schwering rendező a helyszínen kísérte végig ezt a párbeszédet kollégáival, Veit Vergarával és Julian Wipplingerrel, kutatva és dokumentálva a szereplők interakcióját Mozart zenéjével.
A film szerkezete az Esz-dúr szonáta (KV 282) első tételére alapul, melynek két különböző témája a két embercsoportot – a bebörtönzött anyák és a tőlük elválasztott gyermekek – jelképezi, hidat képezve az elválás és a bebörtönzés témája közt.
A zene egyszerre terápia, nyitány és a valóságból való röpke menekülés, a filmben pedig a nonverbális kommunikáció eszközeként funkcionál, a helyi lakosok és a velük párbeszédet folytató projektcsapat szócsöve, segít leküzdeni a nyelvi akadályokat.
A projektcsapat jam session formájában lehetőséget kínál az embereknek arra, hogy Mozart zenéjére a régió zenei nyelvén válaszoljanak anélkül, hogy a nyugati zene befolyásolná őket. A csapat célja az volt, hogy a zene segítségével egy kicsit elterelje a figyelmet a kétségbeejtő helyzetről, kis léptékben elősegítse a kulturális csere gondolatát, valamint a két szonáta témájának feldolgozásán keresztül legalább fogalmi, mentális és metaforikus szinten összehozza a helyi anyákat és gyerekeket.

Mozart A-dúr szimfóniájának (KV 201) fokozatosan kialakuló absztrakt festménnyé való átalakulási folyamatával foglalkozik, amely vizuálisan egy animációs film formájában valósul meg.