Az 53 játékfilm után a Magyar Művészeti Akadémia tagsága kiválasztotta a 100 legjelentősebbnek tartott dokumentumfilmet is a magyar filmmûvészet történetéből. Ezeket is (a hagyományt folytatva) tematikus csoportokba osztottuk.
Sorozatunk filmjei átfogják a huszadik század magyar történelmét, az első világháborútól kezdve a második világháborúig, a Rákosi korszakig és az 1956-os forradalomig, a forradalmat követő megtorlásig, illetve a forradalom után külföldre menekült résztvevők sorsáig. Ahány film, annyi rendező, annyi művészi megközelítésmód, annyi árnyalat a történelemszemléletben. Az egyik filmben a harcot már „békévé oldja az emlékezés”. Több másik filmben ehhez még tényeket kell feltárni, fel kell törni a feledés zárjait. Van, ahol a sok évtizedes tragédiák máig „véreznek”. És van, ahol a legenda már elfedte az egykori valóságot, és nehéz kutatómunkával lehet a tényeket előtárni, vagy már sohasem fogjuk azokat biztonsággal megismerni.
A film nem helyettesítheti a történész munkáját, ezek a filmek sem törekednek erre. Mindegyik film támaszkodik a szakértők segítségére. Viszont a képek és hangok, az emberi arcok és a felidézett dokumentumok révén a régmúlt évek és a rég halott emberek életrekelnek a mozinézők számára.
Moderátor: Szekfü András filmtörténész
A vetítés utáni filmklubbeszélgetés vendége: Sára Sándor filmrendező és Kurucz Sándor operatőr
„1979-ben gondoltunk arra: a 2. magyar hadsereg történetét fel kell dolgozni. Kezdetben egy kétrészes dokumentumfilmnek indult, de hát elég gyorsan kitűnt az, hogy két részben ez nem oldható meg. (…) Nem akarom most nyújtani a mese fonalát, végül is 25 rész lett. Miért? Mert szerintem minden film egy kaland, egy dokumentumfilm különösen az. És nem lehet előre meghatározni, hogy éppen mikor és hogy tud befejeződni.
Kezdték sugározni a sorozatot. A harmadik vagy a negyedik rész után nagy botrány keletkezett. A botrány tárgya az volt: ábrázolható-e, vagy egyáltalán képernyőre kerülhet-e annak bemutatása, hogy egy magyar karpaszományos őrmester és egy ukrán tanítónő szerelmesek lesznek egymásba. Ráadásul a tanítónő férje kint harcol a fronton! Ez akkora ideológiai robbanást okozott, hogy a sorozat rögtön abba is maradt... (…) Tíz éven keresztül mindent megtettünk, megpróbáltunk, erőltettünk, mondván: mégiscsak le kéne egyszer ezt a filmet vetíteni. (Zárójelben jegyzem meg: ugyanaz lett a sorsa különben az ötrészes Pergőtűz c. filmünknek is). A könyvet bezúzták.” (Sára Sándor)
„ (…) már nagyon kevés második világháborús szemtanút tudtunk a felvevőgép lencséje elé leültetni. Ha még egy-két évet késünk, Sára Sándor 25 részben elkészített Krónikája ma nem létezik. (…) más a történelmi igazság, mint az, ahogy az ember végigéli és végigszenvedi a történelmet. A történelmi esszékből és tanulmányokból kimaradnak az idegrendszer katasztrófái, kimarad a gyilkosok hideg tekintete.” Csoóri Sándor
(A História 1992/9. számában megjelent interjúk részletei.)
A „Krónika” 25 részéből készült az ötrészes, „Pergőtűz” c. moziváltozat. Sorozatunkban ennek 5. részét vetítjük.
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 1 |
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó a mozi nyitvatartási idejében tart nyitva.
© Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Art-Mozi Egyesület tagmozija
1088 Budapest, Rákóczi út 21.
megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató