Mi a csudát tudunk a világról?
(What the Bleep Do We Know!?)
rendező: William Arntz, Betsy Chasse, Mark Vicente filmje
Főszereplők: Marlee Matlin, Elaine Hendrix, Barry Newman, Robert Bailey Jr., John Ross Bowie, Armin Shimerman, Robert Blanche
JEGYZETEK A FILMRÅL
Tedd fel magadnak a kérdést:
Miért követjük el újra és újra ugyanazokat a hibákat? Miért egyformák a kapcsolataink? Miért kapunk egymás után ugyanolyan állást?
A minket körülvevő lehetőségek végtelen tengeréből miért teremtjük meg magunknak folyton ugyanazt a valóságot?
Lehetséges, hogy annyira hozzászoktunk mindennapi életünkhöz, annyira reflexszerűen teremtjük mindig ugyanolyanná életünket, hogy természetesnek vesszük: semmit sem irányÃthatunk mi magunk?
A tudomány új modellje ennek éppen az ellenkezőjét állÃtja. Kijelenti, hogy az, ami bennünk lezajlik, meghatározza azt is, ami körülöttünk történik.
Rövid szinopszis
Amanda (Marlee Matlin) történetét követve, a film a véletlen találkozások és a megmagyarázhatatlan jelenségek Alice Csodaországban-szerű különös világába vezérli a nézőt. Mikor Amanda rádöbben, mennyire monoton és sivár mindennapi élete, figyelme egyre inkább az általunk normálisnak és ésszerűnek tekintett valóság mögött rejtőző kvantummezők bizonytalan világa felé fordul. Útja során Amanda rájön, hogy ha valóban a világ mélyébe pillant, ahelyett, hogy felszÃnesen szemlélné, élete örökre megváltozik.
A MI A CSUDÃT TUDUNK A VILÃGRÓL?! egyedülálló filmes élmény, mely országszerte megváltoztatta az emberek életét. MÃg a Mátrix , a VanÃlia égbolt és a Különvélemény az általunk normálisnak elfogadott realitás mögött rejtőző nagyobb igazságok témájával foglalkozik, ez a film még különösebb... mert igaz!
A film alapeszméjéről
Radikális, akár Einstein, istentagadó, mint Bruno, és eretnek, akár Galileo...
A Mi a csudát tudunk a világról?! a konvencióktól való radikális eltávolodás. Egyetlen eddigi filmhez sem hasonlÃtható mozis élmény. Olyan tág látókört és szárnyaló gondolkodást feltételez, amelyről Kopernikusz óta még csak nem is álmodott senki.
Új művészeti forma egy új világnézetről, egy új közönség számára...
A film olyan világba sodorja a nézőt, amely létével bizonyÃtja a kvantum bizonytalanságát, ahol a főszereplő figyelemmel kÃsér és átél minden egyes bemutatott neurológiai folyamatot, az érzékelés minden módosulását; egy olyan világba, ahol minden él, és a valóságot megváltoztatja minden gondolat.
A Mi a csudát tudunk a világról?! egy nagyobb valóságot mutat meg az általunk realitásnak elfogadottnál, ahol az embernek lehetősége van, hogy gondolatai erejével bármit megteremtsen.
Ez nem sci-fi. Ez valóság!
Valóság, melyet napról-napra bizonyÃtanak a hozzájuk hasonló elmék. A középkorban úgy tartották, hogy a Föld lapos - Kopernikuszig, Galileóig és Giordano Brunóig. A modern időkben azt hitték, hogy a világ működése egy géphez hasonló, és hogy az anyag szilárd - mÃg Einstein meg nem cáfolta.
A Mi a csudát tudunk a világról?! napjaink radikális tudósainak zseniális eszméit juttatja el a nézők millióihoz. Ezek a nonkonformista gondolkodók, szakterületeik kiválóságai egy új paradigmaváltás küszöbén állnak - a változás pedig olyan jelentős lesz, mint a korábbiak, vagy még annál is gyökeresebb. És az a váltás azt a hatalmas területet érinti, amely mindmáig feltérképezetlen - az emberi tudatot.
A Mi a csudát tudunk a világról?! azt állÃtja, hogy a tudomány és a spiritualitás nem két különböző gondolkodásmód, hanem tulajdonképpen ugyanazt a jelenséget kutatja és Ãrja le. Visszaadja a férfi és női individuum erejébe vetett hitet, hiszen a teremtés képességét mutatja be, a minden egyénben ott rejtőző isteni tulajdonságként.
A közönségről
Az Amerikai Egyesült Ãllamokban több mint egy millió ember látta a filmet, mely ezáltal minden idők egyik legsikeresebb független filmjévé vált. A film olyan emberekhez szól, akik többet szeretnének kihozni az életükből. A csoport mintegy 50 millió embert képvisel az Egyesült Ãllamokban és további 80 milliót az Európai Unió országaiból: ők az úgynevezett kulturális kreatÃvak . A csoportban minden korosztály és minden társadalmi réteg képviseltetve van, a nemek aránya 60/40 a nők javára. A csoport tagjainak jövedelme a közepestől a magasig terjed.
A Paul H. Ray Ph.D. és Sherry Ruth Anderson Ph.D által vezetett, több mint 100 ezer amerikaira kiterjedő tizenhárom kutatás egy egészen új, eddig ismeretlen csoportot fedezett fel, eltérő értékrendszerű, világnézetű és életstÃlusú emberekből. A csoport eszmerendszere a hatvanas évek társadalmi megmozdulásaiban gyökeredzik, és folyamatosan halad az emberi tudat feltérképezésében, a spiritualitás, a pszichológia és az alternatÃv gyógymódok irányába.
Ezek az optimista, kreatÃv emberek természetes hálózatot alkotnak, de csak most kezdik el megismerni egymást. Åk a különböző kulturális változások motorjai. ÚjÃtók és úttörők, akik újfajta kultúrát épÃtenek a huszonegyedik század számára.
És miért kÃváncsiak a filmre? Mert pontosan azt nyújtja nekik, amire leginkább vágynak, és amit a legnehezebben kaphatnak meg: felvilágosÃtást és szórakoztatást egyben.
A kulturális kreatÃvak megelégelték a férfi-mozikat, amelyekben minden az adrenalin körül forog. És torkig vannak a hazug reménnyel, amit a női filmek paradicsomi romantikája ébresztett. Olyasmit keresnek, ami gondolatébresztő eszméket, új elképzeléseket közvetÃt, a lehető legszórakoztatóbb módon.
Ez a magasan képzett, a média világában jártas szubkultúra nem tűri, hogy az orránál fogva vezessék. Sokat olvasnak. Képben vannak a tudomány új irányzataival. Feszült figyelemmel kÃsérik a tudomány új felfedezéseit, és tudni akarják, hogyan változtathatják meg ezek az új eszmék az életüket.
Némelyikük vallásos érzületű, de a hitük nem egyezik meg mindenben a hivatalos egyház nézeteivel. És mindig nyitottak az új eszmékre is. Mások lerázták magukról a vallás dogmáit és felismerték a spiritualitás mindenkiben ott rejtőző képességét: egy hangot keresnek valahol, darabokra tört kultúránk romjai között. Mindannyian egy szikrára várnak, mely fellobbanthatja az új eszmék lángját.
Olyasmire, mint ez a film.
Vártak rá.
Beszélnek róla.
És semmi sem lesz a régi többé.
A következő lista képet adhat arról, vajon te is közéjük tartózó vagy-e. A következő állÃtások közül melyekkel értesz egyet?
1. Szeretem a természetet és mélységesen bánt a kizsákmányolása.
2. Tökéletesen tisztában vagyok az egész bolygót fenyegető veszélyekkel (globális felmelegedés, az esőerdők kiirtása, túlnépesedés, az ökológiai rendszerek egyensúlyának kibillenése, a szegény országokban az emberek kizsákmányolása), és több intézkedést szeretnék látni ezek elhárÃtására.
3. Hajlandó lennék több adót fizetni vagy többet költeni egyes fogyasztási cikkekre, ha biztosan tudnám, hogy a pénzemet a környezet megtisztÃtására és a globális felmelegedés megfékezésére használják fel.
4. Nagyon fontosnak tartom a kapcsolatok épÃtését és azok megtartását.
5. Nagyon fontosnak tartom, hogy segÃtsek másokon és támogassak másokat saját tehetségük kiteljesÃtésében.
6. Önkéntes munkát végzek egy vagy több jó cél szolgálatában.
7. IntenzÃven foglalkoztat a lelki és spirituális fejlődés gondolata.
8. A spiritualitást vagy a vallást életem fontos részének tartom, de nem értek egyet azzal, hogy a vallás törvényei szerephez jussanak a napi politikában.
9. Női egyenjogúságot akarok a munkahelyeken, és több női vezetőt akarok látni üzleti és politikai pozÃciókban.
10. Aggaszt a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszak világszerte létező jelensége.
11. Azt akarom, hogy politikánk és kormányunk nagyobb hangsúlyt fektessen a gyerekek oktatására és jólétére, a közösségek újjáépÃtésére és támogatására, az ökológiai szempontból fenntartható jövő megteremtésére.
12. A politikában nem szeretem a jobb- és a baloldal jelenlétét, és valami új irányzatot szeretnék, amely nem azonos a megalkuvó középpel sem.
13. Hajlamos vagyok optimistán tekinteni a jövőbe, és nem bÃzom a média által közvetÃtett pesszimista és cinikus életszemléletben.
14. Szeretnék aktÃvan részt venni egy új és jobb út megteremtésében, globális szinten.
15. Aggaszt, amit a nagy cégek művelnek a profitszerzés nevében: a leépÃtések, a környezetszennyezés és a szegény országok kizsákmányolása.
16. Anyagi forrásaimat jól kezelem, nem félek a túlköltekezéstől.
17. ElutasÃtom, hogy a modern kultúrában minden a sikerről és annak eléréséről szól, a megszerzésről és kiadásról, a jólétről és a luxusról.
18. Szeretem az egzotikus és idegen embereket és helyeket, és szÃvesen ismerkedem meg új életstÃlusokkal is.
Ha az állÃtások közül tÃzzel vagy többel egyetértettél, lehet, hogy te is a kulturális kreatÃvak közé tartozol.
LEHET, HOGY TE MAGAD IS...
HÃres emberek gondolatai a filmről
A WHAT THE BLEEP szerintem hihetetlenül elgondolkodtató és inspiráló
- Madonna
Van úgy néha, hogy elolvasol egy sort egy könyvben, és úgy érzed, hogy az a pár szó pontosan kifejezi, amit valamiről gondolsz, és izgalommal tölt el, hogy valaki ilyen tökéletesen fogalmazta meg mindazt, amit nem tudtál szavakba önteni: ezt éreztem a film alatt.
A film megtekintése után úgy éreztem, hogy megvan bennem az a fura képesség, hogy magam irányÃthatom érzelmeim kémiai folyamatait. Úgyhogy mostanában kifejezetten érdekel a kvantumfizika
- Drew Barrymore, szÃnésznő
Végre egy film, amely modellként szolgálhat az ipar valós lehetőségeiről, a Valóság olyan mélyebb dimenzióit tárva fel, melyeket a misztikusok, látók és sámánok kezdetektől fogva ismertek. Lebilincselő jelenetek sora emlékezteti az embert, hogy több, mint a test kémiai folyamatainak ritmusára táncoló biológiai lény. A film eszünkbe juttatja, hogy saját tudatunk erejével részesei lehetünk életünk megteremtésének is.
- Dr. Michael Beckwith, tiszteletes, az Agape Nemzetközi Spirituális Központ alapÃtója Los Angeles
Nem győzök eléggé köszönetet mondani azért, hogy a filmet bemutathattuk a malibui Passages Drogközpontban (KábÃtószerekkel Való Visszaélés Kezelésének Központja). Ügyfeleink hihetetlenül pozitÃvan reagáltak, a film pedig elegendő vitatémát adott az év hátralévő részére. Passages-ben metafizikát is tanÃtunk, és ez a film a metafizikai tudás igazi kincsestára, mely remekül beilleszthető programunkba. Két hónappal ezelőtt minden páciensemet elvittem Santa Monica-ba a film bemutatójára, és egytől-egyig kitűnően reagáltak a látottakra. Mindenkinek meg kellene néznie ezt a bámulatos filmet, de főképpen azoknak, akik betegségből lábadoznak vagy függőségből igyekeznek kitörni. Köszönet és gratuláció azoknak, akik lehetővé tették, hogy ez a csodálatos film elkészülhessen. Olyan erőfeszÃtés volt ez, amely továbbvezethet minket a jelenlegi életből a lehetőségek világába.
- Chris Prentiss, a Passages Residential Substance Abuse Center (Drogközpont) alapÃtó tagja és társigazgatója Malibu, Canada
A Bleep egy különösen tehetséges laikus bevezetője a kvantumfizika fontosságáról mindennapi életünkben.
- Dr. Edgar Mitchell,az Apollo űrhajósa, Founder of the Institute of Noetic Sciences, A Noetikus Tudományok Intézetének alapÃtója
A film a lehető legjobbkor készült, hiszen rengeteg olyan dologról ad információt, amiről az emberek tudni akarnak. Szeretném kifejezni tiszteletemet a film alkotóinak, bátorságuk és jövőbe látásuk miatt.
- Dr. Masaru Emoto, az Üzenetek a VÃzből ( Messages from Water ) Ãrója
A film kivételesen hasznos segédanyag a Kritikus gondolkodás tanÃtásához. A What The Bleep segÃt tanÃtványaimnak felismerni (némelyikük legelőször döbben rá erre), hogy olyan erővel rendelkeznek, mely által képesek megteremteni saját életüket, és azt, hogy életük jelentősen függ saját észlelésüktől és attitűdjüktől. Sokuk számára igazi kinyilatkoztatás volt ez a gondolat.
- Chaz Austin, a Fashion Institute of Design&Merchandizing College igazgatója, a kommunikáció, gazdaság és liberális művészetek tárgyak tanrendjének kidolgozója
A világ nagy mÃtoszai és tudósai évezredek óta azt tanÃtják, hogy többdimenziós valóságban élünk: az észlelt világ új világokat rejt. A Bleep új szintre emeli ezt a tanÃtást, segÃtségével az ember láthatja és hallhatja a valóság igazi természetét, és felismeri szerepét a valóság megteremtésében.
- Rabbi Rami Shapiro, dÃjnyertes költő és esszéÃró, a One River AlapÃtvány igazgatója
Feleségem és én úgy néztük végig a filmet, mintha egy nagy felfedezés részesei lettünk volna. A Mi a csudát tudunk a világról tükrözi azokat az elképzeléseket és elveket is, amelyekhez önállóan jutottunk el. De a film ezeket a gondolatokat világos és szervezett formában közvetÃti. Mindenkinek ajánljuk, hogy nézze meg és vitassa meg ezt a filmet, aki szeretné tágÃtani tudatát és gondolkodásmódját, és valamilyen formában kontrollálni belső valóját.
- William Shatner, szÃnész
Årülten izgalmas és elgondolkodtató
- Peter Guber, filmproducer
Megnéztem a Mi a csudát tudunk a világról -t: valóban érdekes film. Vannak benne olyan állÃtások, melyeknek felfogásához nem vagyok elég okos, még csak közel sem jutottam a megértésükhöz. De vannak benne olyan dolgok is, amelyek számomra is logikusak. Nem valami elvont igazság, csak logikus meglátások: hogyan működnek... vagy nem működnek a dolgok. Vagy arról, hogy az ember miért nem értette soha, hogyan működnek a dolgok. Érti, mire gondolok? Hogy a titok nagyobb, mint a felfogóképességünk.
- Michael Keaton, szÃnész, Big Fan Boy magazin
KEATON: Látta a Mi a csudát tudunk a világról -t?
COURIC: Nem láttam.
KEATON: Meg kell néznie a filmet!
COURIC: Meg akarom nézni.
KEATON: Meg kell néznie a filmet. Mert azzal, amit mondott, fején találta a szöget, a filmben is erről beszélnek. És... ez nem más, mint arrogancia. Arrogáns dolog azt hinni, hogy az én vallásom az egyetlen vallás. Arrogáns gondolat, és Istennel szemben tiszteletlenség.
COURIC: Vagy azt állÃtani, hogy tudom a válaszokat, ugye?
KEATON: Hát, itt most nem értem a logikát.
COURIC: Hogy ismerem az ismeretlent.
KEATON: Igen.
Michael Keaton, szÃnész
A The Today Show Interjúja, készÃtette Katie Couric--