< VISSZA

Déryné, hol van? / 2. Uránia Filmnapok


magyar filmdráma, fényképezte: Koltai Lajos, 0 perc, 1975

Időpontok:

Rendező: Maár Gyula

Szereplők: Törőcsik Mari, Kállai Ferenc, Sulyok Mária, Esztergályos Cecília, Gelley Kornél, Ráday Imre, Major Tamás, Kozák András, Kern András

Maár Gyula elégikus kamarajátékának forgatókönyvét Déryné naplói nyomán Pilinszky János írta. Abban a pillanatban ragadja meg a XIX. század legendás színésznőjének élettörténéseit, amint a színházból eltávolított színésznő visszatér férje birtokára, és megéli az elutasítottságot. Törőcsik Mari cannes-i díjas alakításában a film egy térből-időből kiszakított életérzés, lelkiállapot, a művészlét univerzális, reflektív tükre lett. Ebben óriási szerepe van a Koltai Lajos által megteremtett vizuális feszültségnek. A kamera félhomályos színházi terekben történő, sokszor tízperces, balettszerű mozgásokat végez. A képeknek a színek helyett árnyalatokból, a fekete-fehérre jellemző tónusokból építkező dramaturgiája zenei szépséget kölcsönöz a színésznő útkeresésének. Koltai egyik legszebben fényképezett munkája, a műtermi filmfényképezés csúcsa ez a tükörbe nézős, rembranti fényhatásokra építő, pőre „arcok-film”. Maár Gyula emlékére. Fazekas Eszter filmtörténész

Koltai Lajost Fazekas Eszter kérdezi a filmről a Metropolisban:

- A Déryné, hol van? etalon lett a szakmában – külföldön is – elsősorban képkomponálási, világítási szempontból. Zárt, erősen tagolt terekben, rendkívül hosszú, lebegő beállításokkal dolgoztál, a szórt fények a kelmék puhaságáig menően tükrözik a már öregedő Déryné lelkiállapotait. Hogyan alakítottad ki a színes félhomály módszerét, mely a filmben a térrel együtt a lelkiállapotnak megfelelően változik?
- Ez a film volt a csoda számomra. 1975-öt írtunk akkor, ma 2000 van. Ezért nagyon nehezen mondom, ki, hogy az egyik legszebb színes munkám. De mindenképpen a fordulópont az életemben. Először csináltunk színes filmet, ami azonnal utánzandó példa lett a színes film másképp fotografálásának a szempontjából. Még itt is vezérelt minket a „fekete-fehér” gondolat. De már azzal a koncepcióval, hogy olyan „színűre” teremtsük a környezetet, ami a gondolatot sugallja. Ehhez nagyon jól jött nekünk a kecskeméti színház, a Monarchia szülötte, ahol még nyomokban jelen volt az arany ragyogása, de a folyosók, s egyébként az egész színház már abban a lepusztult állapotban volt, amelyet a dokumentumfilmjeink is tükröztek. Mint az ország, olyan volt a színház is, kapóra jött, hogy semmit sem sikerült még rendbehozni, mert a 18. században játszódó történet a múlt, a poros emlékek illúzióját kellett, hogy keltse, hiába volt akkor éppen új, ezt nem fogadjuk el.  Tudatunkban a múltkép mindig poros, ködös, furcsa, és mindig romos. Tovább az interjúhoz...


Hírlevél feliratkozás

Met 2024-25

Royal Ballet 2024/25

Exhibition On Screen - 2023

Az Ismeretlen Uránia - kötet

kávéház banner 290x

Uránia Aranykönyv

Hívjon minket +36 1 486-3400 Főoldal Az oldal tetejére

Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó a mozi nyitvatartási idejében tart nyitva.

© Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Art-Mozi Egyesület tagmozija

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató

 
Kép elforgatása balra 90 fokkalElőzőSlideshow elindításaKövetkezőKép elforgatása jobbra 90 fokkal
loading
Ablak bezárása
Slideshow megállításaSlideshow elindítása